bevezető
Amikor először olvastam leírást a sörkészítésről, az valami ilyesmi volt. Ennek alapján, úgy vélem, senki nem fog nekiállni otthon, házilag sört főzni, mert ez valami rettenetesen bonyolult, ráadásul időigényes. Legfeljebb arra jó, hogy finomítsuk, tökéletesítsük saját módszerünket.
Ezen az oldalon egy sokkal-sokkal egyszerűbb eljárást írok le, melynek segítségével bárki, konyhai alapfelszerelésekkel képes lesz házisört főzni, amely nem csak nagyon finom, de meglepően olcsó is; a 10 liter sör előállításához szükséges anyagok közül a legdrágább a 30 dkg cukor. A gabona, komló beszerezhető boltban, de a komló pl. vadon is nő, én itt szüretelem késő nyaranta a házunk melletti rétről. Becslésem szerint egy üveg (fél liter) sör tizenöt, legfeljebb húsz forintba kerül, energiafelhasználással együtt!
vissza
ami kelleni fog
vissza
első nap
Először is, készítsünk elő mindent a fenti felsorolás szerint. A konyhát igyekezzünk minél jobban szellőztetni; ami számunkra a világ leggyönyörűbb illata, nos, az a kevésbé elhivatott családtagoknak már nem feltétlenül az...
Tegyünk fel az edénybe 10 liter vizet forralni. Mérjünk ki 20-30 dkg gabonát, mely lehet árpa - ez az elsődleges sörgabona -, de lehet búza is. Húsz dekával kicsit vízizű, "lájtos", nagyon jól csúszó sört kapunk, míg harmiccal testes, erősen gabonaizű italt. A gabonát érdemes átrostálni, elég sok szennyeződést (gyomnövény-magvak, apró kavicsok) tartalmaz, főleg ha takarmánygabonát szereztünk (nekem ez van). A kimért, átrostált gabonát tegyük a serpenyőbe, és gyújtsunk alá!
A szemek hamarosan elkezdenek pattogni, és kipattogzani, mint a pattogatott kukorica, de ez ne zavarjon minket. Folyamatosan kevergessük fakanállal, és dobáljuk fel néha, mintha palacsintát sütnénk, hogy minél egyenletesebb legyen a pirítás. Én úgy szeretem, ha jól megpirult, azaz már füstölni kezd. Csalhatatlan jele nálunk a gabona megfelelő megpirításának, ha kedves feleségem jelzi: "Na, ezt jól odaégetted!". Ekkor jó! :-)
Terítsük ki a pelenkát, és tegyünk rá 15 gramm komlót (tényleg csak ennyi kell bele!), majd borítsuk rá a pirított, meleg gabonaszemeket. Isteni illata lesz!
Miután alaposan beteltünk a mennyei gőzök illatával, hajtsuk fel a pelenka sarkait, és a madzag segítségével jó szorosan kössünk belőle egy zsákocskát. Nem baj, ha a madzag végére kötünk egy hurkot, így könnyebb lesz kezelni.
A csomagot a madzagnál fogva helyezzük óvatosan az egyre melegebb főzővízbe. Ha a hurokba beletesszük a fakanalat, a madzag nem fog elmerülni, és egyszerűbb lesz a végén kiszedni. Most pedig várjunk, amíg el nem kezd forrni a víz. A víz felforralásától kezdve 2 órán keresztül kell főzni a gabonalevet, úgy, hogy folyamatosan gyöngyözzön a felszíne. Ne felejtsük el félóránként pótolni az elforrt vizet.
Ha letelt a két óra, mérjünk ki 30 dkg cukrot, és tegyük a serpenyőbe. Készítsünk oda egy merőkanalat, hogy ne kelljen kapkodni. Karamellizáljuk a cukrot, és mikor felolvadt, óvatosan tegyünk bele 2-3 merőkanállal a sörlevünkből. Jól felhabzik, vigyázzunk, ki ne fusson és a felcsapó gőz meg ne égesse a kezünket. Kevergessük el teljesen simára, és öntsük vissza az edénybe. Itt az utolsó alkalom arra is, hogy az elfőtt vizet pótoljuk. Főzzük együtt a cukorral még negyed órán keresztül az ekkor már igencsak csábító színű gabonalevet.
Ha kész, zárjuk el a lángot, és várjunk egy kicsit. Fogjuk meg a zsákot a huroknál, és nagyon óvatosan (hiszen az előbb még forrt, és elég meleg...) helyezzük az egyik vágódeszkára, az edény fölött, hogy a lé visszafolyhasson. A másik vágódeszkával vissza annyi levet az edénybe, amennyit csak bírunk. Ha kész, tegyük rá a fedőt, és (a takarításon, mosogatáson kívül) mára végeztünk. Az edény maradhat a tűzhelyen, ha mást nem zavar ott.
vissza
második nap
Másnap, de legalább 12 óra elteltével leszűrjük a sörlevet. Az edényt a tűzhelyen hagyva, a tömlőn keresztül megszívjuk a levet, ami szépen kifolyik az ideiglenes edény(ek)be, a tegnap használt, négyrét hajtott pelenkán keresztül. Az egy-két ujjnyi réteget, amit a tömlő nem bír kiszívni, hagyjuk is benne az üledékkel együtt. Az üledéket öntsük ki, a főzőedényt elmosogatjuk, és visszaöntjük belé a sörikénket.
Egy üvegtálkába vegyünk ki egy kevés sörlevet, és oldjunk fel benne egy zacskó (7 gramm) porélesztőt (rendes élesztővel is lehet, de több lesz az üledék, meg ez egyszerűbb). Keverjük el minél simábbra, és öntsük a sörlevünkbe, és jól kevergessük el. Fedőt rá, mára ennyi!
vissza
harmadik nap
Harmadnapra meglepően sörszerű lesz a levünk, és nem maradt más dolgunk, mint palackozni. Úgyanúgy járunk el, mint előző nap a szűréskor: edény a tűzhelyen, csak most a palackokba csorgatjuk a levünket. A tölcsérbe helyezzük be a négyrét hajtott pelenkát, elkerülendő az üledékképződést. Én egészen az üveg nyakáig szoktam tölteni a palackokat, és itt is csak annyit töltök ki, amennyit a szivornya kiszív magától, a sárgás üledéket kiöntöm a komposztra.
Ha ez megvan, tegyük a jó szorosan lezárt palackokat hűvös helyre (spájzba). És most jön a neheze... Egy darabig ugyanis semmi teendőnk nincs a sörünkkel kapcsolatban. Valahogy ki kell bekkelni azt az egy hetet...
vissza
egy hét múlva
Na végre! Felbonthatjuk az első üveget. Egy kevés üledék biztosan lesz az alján, óvatosan kell kitölteni. Egészségedre!
vissza